Tanítványaink tanulási, internetezési szokásai – szubjektív válaszok a feltett kérdésekre. Ez volt a kidolgozandó (vagy stílusosan kiblogozandó) feladat. Hozzá is kezdetem a feladat megoldásához, aztán azon kaptam magam, hogy nekem már teljesen természetes, hogy miközben chatelek, olvasom a tananyagot, fordítok egy témába vágó cikket, és még szól a zene is. Így arra jutottam, hogy hát igen, én magam vagyok a netgenerációs „probléma”. :) Sokszor veszem észre, hogy multitaskerként mennyire szórt a figyelmem. (A multitasker olyan személy, aki egyszerre több dologgal is képes (?) foglalkozni). Vajon ez a fajta olvasás, az ide-oda ugrálás hogyan hat az olvasottak feldolgozására, megértésére?
Ha én, a netgeneráció tagja már így olvasok, esetleg tanulok, akkor hogyan várjam el, hogy a diákok egyszerre csak 1 fajta ingerre és témára fókuszáljanak. Lehet, hogy a hagyományos, tanterv és témák szerinti oktatásnak meg kell változnia? Lehetséges, hogy egy napon használhatatlanná válnak a jelenlegi tankönyvek, mert képtelenek leszünk hosszabb távon egy dologra koncentrálni és nem fog minket lekötni az ilyen fajta ismeretszerzés?
Lehet, hogy kissé elkalandoztam az eredeti témától. Lehet, hogy már én sem vagyok képes egy dologra koncentrálni?
Sokszor tapasztalom, hogy ha elkezdek olvasni egy érdekes cikket az Interneten, akkor onnan tovább kattintok egy másik linkre, mely abban a pillanatban még érdekesebbnek tűnik. Ez eszembe juttat valamit, amit azonnal (mert türelmetlen vagyok) meg kell keresnem a Google-on. A végén pedig már azt sem tudom, melyik oldalról indultam el, hogyan kerültem egy-egy oldalra, egy teljesen más témához. Előfordul, hogy egyáltalán nem tudom felidézni, mit olvastam néhány perccel azelőtt. Lehet, hogy nem csak én vagyok ezzel így? Kicsit utána olvastam a témának, mit gondolnak erről mások.
Érdekes és lehet, kicsit ijesztő dolgokat találtam, lásd a következő bejegyzésben: A netszörfös (2. rész)
2 megjegyzés:
Kedves Nóra!
Azt hiszem ettől a poszttól kezdve "kísérleti alanyként" fogjuk követni ténykedésedet. Eddig még csak a szakirodalomban olvastam arról, hogy a netgeneráció "multitaszking" üzemmódban működik, erre most leírod, hogy a gyakorlatban nálad ez miben nyilvánul meg.
Nagyon érdekes, és tényleg elgondolkodtató a klasszikusnak nevezhető lineáris oktatási gyakorlat szempontjából
Állok elébe :)
A rengeteg egyidejű inger, megnövekedett ingerküszöb miatt lehetséges, hogy ez a klasszikus lineáris oktatás valóban nem lesz tovább fenntartható. A kérdés az, ha kell, tudunk-e ezen változtatni. A technikával nem versenyezhetünk, viszont a hiteles, nyitott, szeretettel és elfogadással közelítő, a technikát saját hasznára fordító tanárnak nem hiszem, hogy tartania kellene a jövőtől.
Megjegyzés küldése